Középfeszültségű hálózatok távlati tervezése
Kisfeszültségű hálózatok probléma feltáró vizsgálata
Kisfeszültségű hálózatok alaptervezése
Esettanulmányok | A hálózat színezése

A hálózati vagyongazdálkodásban a legcélravezetőbb olyan módszerek rendszerbe állítása, amelyek centralizáltan gyakorolnak kontrollt a kiadások fölött, optimalizálják a hálózati vagyon kihasználását és fejlesztését, áttekinthető képet adnak annak tartalékairól (= asset management).

Csak közép-. ill. hosszútávú tervek ciklikus készítésével és ezek eredményeinek felhasználásával biztosítható, hogy a hálózatra költött források ne pazarlóan legyenek szétszórva, hanem átgondolt, a hálózat tartalékait és a különböző körzetek együttműködési lehetőségeit is figyelembevevő fejlesztési döntések mentén legyenek optimálisan felhasználva. 

A nagyfeszültségű hálózatokra nézve ez törvényi kötelezettsége is az engedélyeseknek. A villamosenergia törvény alapján a MAVIR kötelessége kétévente rendszerszintű hálózatfejlesztési tervek elkészítése a hálózati engedélyesek által készített tervek figyelembe vételével. Ehhez a hálózati engedélyeseknek is el kell készíteni ezeket a terveket. A törvényalkotó elsődleges célja ezzel az, hogy felesleges beruházások költsége a fogyasztókat ne terhelje.  

A törvényalkotó ugyan csak a nagyfeszültségű hálózatokra írja elő ezt a kötelezettséget, de könnyen belátható, hogy a közép- és kisfeszültségű hálózatokra költött források optimális elosztása ugyanilyen fontos és nemcsak azért, hogy a felesleges beruházások költsége a fogyasztókat, hanem hogy a hálózati engedélyeseket se terhelje. 

Minél nagyobb a hálózati elemek száma, távlati hálózatfejlesztési tervek nélkül ez a cél annál nehezebben érhető el. A kisfeszültségű hálózati elemek nagy tömege miatt ez már egyáltalán nem lehetséges ilyen tervek nélkül. De ezt már az 1970-es évek végén felismerték a Budapesti Elektromos Műveknél, ahol bevezették azt a szisztematikus tervezési módszert, amelyet találóan alaptervezési módszernek neveztek el, és amelyet sokáig használtak, és amelyet mi azóta is használunk - nyilván jelentős korszerűsítésekkel - a hálózatok optimális fejlesztése érdekében. 

Könnyen belátható, hogy ahhoz, hogy az optimális fejlesztési stratégiához vezető egyedi lépéseket meghatározzuk, az egyetlen célravezető mód, ha először hálózati és terhelési modell szimulációjával meghatározzuk a hálózat tartalékait, majd végiggondoljuk és szintén szimuláljuk a lehetséges hálózatfejlesztési lépéseinket és azok következményeit. 

Távlati tervek szisztematikus használata nélkül igen sok pazarló megoldás születik a hálózati engedélyeseknél. Ugyanis amikor egy problémát meg kell oldani, pl. egy új fogyasztói igényt ki kell elégíteni, akkor a hálózat szimulációja nélkül csak igen egyszerű esetekben tudjuk, hogy a hálózat még elbírja-e a plusz terhelést. Ezért olyan esetekben is új transzformátorállomás vagy új vezeték építését határozzák el, amikor erre egyáltalán nem lenne szükség. És ez csak a jéghegy csúcsa, ami a szakember számára azonnal szembeötlik. Ld. Esettanulmányok

A kisfeszültségű hálózatok nagy tömege természetesen azt is maga után vonja, hogy ez a probléma nem kezelhető hatékonyan megfelelő dokumentációs rendszer szisztematikus használata nélkül. Ilyen tömeges igény esetén olyan dokumentációs rendszer szükséges, amely lehetővé teszi az eredmények villámgyors áttekintését és a döntéshozóknak történő bemutatását. 

Ugyancsak a kisfeszültségű hálózatok nagy tömege miatt nem egyszerű feladat az sem, hogy biztosítsuk a távlati tervek (alaptervek) frissentartását ill. azt, hogy a hálózat fejlesztése valóban csak az alapterveket figyelembevéve történhessen. Különösen ez utóbbi az engedélyesek stratégiai vezetése számára komoly kihívás, de csak ennek biztosítása révén érhető el az a cél, hogy a hálózatokra költött források elosztása a lehető leghatékonyabban, ne pazarlóan  történjen.

Ahhoz, hogy ez megvalósítható legyen, a megrendelővel közösen kialakított szempontrendszer alapján rangsorolni kell a megtervezett beruházásokat és a frissítendő hálózatvizsgálatokat. Ezzel együtt áll össze a Smart Investment Planning módszere. 

Ez a rangsor figyelembe veszi a: 

- a megoldandó probléma mértékét
- a probléma megoldásának költségét
- az érintett fogyasztók számát, vagy a fogyasztás mértékét
- a zavartatás mértékét
- a probléma megoldásának járulékos hatásait

A PD-TEAM Kft. az elmúlt években jártasságot szerzett térinfomatikai adatbázisok építésében. Felépítettük három áramszolgáltató nagyfeszültségű hálózatának és nagy-/középfeszültségű alállomásainak kezdeti térinformatikai adatbázisát, majd a  kisfeszültségű hálózat adatainak tömeges bevitelét végeztük el. 

A kisfeszültségű hálózatok üzemének a legfontosabb eleme az érintésvédelem biztosítása. Ehhez feltétlenül szükség van szakaszbiztosítási rajzokra, amelyek az érintett szakemberek számára az érintésvédelemmel kapcsolatos információkat rögzítik. A PD-TEAM Kft. kifejlesztett egy szoftvercsomagot ennek térinformatikai adatokból történő automatizált elkészítésére, amelyet jelenleg is sikeresen alkalmazunk szakaszbiztosítási rajzok tömeges gyártásában.  A munka tömeges jellege és a résztvevők nagy száma miatt hatékony, a folyamathoz igazított workflow managementet alkalmazunk. 

Mérnökcsapatunkat oklevéllel tüntette ki az E.ON, amelyben elismerte kiemelkedő beszállítói teljesítményünket. 

Az energiacég így jelzi, hogy jellemzően magyar többségi tulajdonban lévő beszállító partnerei közül kik azok, akik folyamatosan magas minőséget produkálnak. 

Ezt az elismerést másodszor kaptuk meg. Köszönjük! 

A térinformatikai rendszerek gyakran nem teszik lehetővé az adatok kényelmes, tömeges bevitelét, a rendszer gyors és hatékony működésére koncentrálnak, nincs az adott szakághoz optimalizált adatbeviteli felületük.

Ezt a problémát oldja fel a PD-TEAM Kft. által kifejlesztett PDACT szoftvercsomag, amely kifjezetten a villamos hálózatok tömeges  adatbevitelének segítésére készült. Kiszolgálja valamennyi feszültségszint nyomvonali nézeteit, de a részletrajzokat is teljeskörűen kezeli.